Toll & Hamutál, "A szó elszáll, a szívás megmarad!"

Ebenguba

Istenség

Képek, tört-énekek

2019. január 11. - Eberon

(Van Gogh, vagy nincs Gogh egyre megy!)

 Javában zajlott a teremtés. A Teremtő végtelen lelkesedéssel vetette bele magát, a valóság megteremtésének mélyvízébe. Csillagrendszerek precízen beállítva az égen. Amott egy új faj, emitt furcsa szirmú virágok. Itt egy nap, ott egy hegy, amott meg egy ház.

Az ihlet, és a Teremtő vad táncot lejtettek.

Új színek, illatok, és szavak születtek. Mélységek, és magasságok. Az ég hol lila volt, hol kék.

A Teremtő pedig elégedetten, és festékes mosollyal arcán szemlélte alkotását.

Boldogan totyogott oda anyukájához, ki éppen palacsintát sütött a konyhában. Szavak nélküli szeretetteljes mosollyal mutatta be alkotását. Anyukája pedig elégedetten vette szemügyre.

A palacsinta kissé odakapott közben, de ez volt a legnagyobb áldozat, a valóság megalkotása során.

- Nagyszerű! - dicsérte őt az anyja.

Majd büszkén mágnesezte rá a teremtést, a konyha hűtőszekrényére.

A bejegyzés trackback címe:

https://ebenguba.blog.hu/api/trackback/id/tr9214551326

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.