Talán már említettem valahol, ritkán dolgozom megrendelésre. Előbbi állítás a novellákra igaz. Versre még inkább. Olvassátok hát első, rendelésre készült versem. Egy szerelmes, szituációs vers. (Igen már megint a szerelem! Gondolom ti is kezditek már unni, hát még én!) A szituáció a következő: két…

Felvezetés Véget ért a szokásos téli álmom. Tudom, soha sem jelentem be a szünetet, de még is megtörténik. Ihletem fehér mormotája a minap, azonban újból meglátta árnyékát, mikor is előmászott odvából, üregéből... Vagy mit tudom én, épp hová volt bevackolva. Ebből született egy igen érdekes…

Következő szerzeményemet inkább könnyed dalszövegként tartom életképesnek, mint sem versként. Lehet egyesek ezzel vitatkoznának, még mások egyetértenének. Megint mások pedig csak legyintenek az efféle fölösleges szócséplésre, s egyből rátérnek a lényegre. Nekik van igazuk!    Befőtt Avagy mit…

  Békés   Csendben üli meg a füst, a falucskát. Avarszagú őszlehelet telepedett rád. A gondolat is lustán hömpölyög a fagyban. Toll a papíron így szól: "Megakadtam!" Eljött a november, az elmének csendje. Nincs az a szó, mi tintát papírra csenne. Tüzek a kályhákban parázzsá…

Utolsó nap a színházban   Hol van a kár, s az mit okozott? Hol a boldogság, mi tegnap érkezett, a hetes busszal? Nem lukasztott jegyet. Miért néma a kút, mely szép szavakat suttogott? Most ásít csendesen. Poshadó lehelet. Hol van a szív, mely kivágva is dobogott? Ellopta egy kósza álom. Hol…

 Ülve a szobában, falakon vágyak. Csend-homályban lelkek hazajárnak. Kísért a tettek kísértete. Elhalt tettek kísérlete.   Ég közepén döglött hold is, Néma magánynak ványadt vágya. Fényt, reményt csak úgy kiolt. Csak vár magában, vár halálra.   Miért irtózunk a magánytól? Talán az ember…

Nemrégiben egy irodalomhoz ténylegesen értő egyénnel volt szerencsém sörözni. Ezzel egy időben az írásról csevegni. Eszmefuttatásunk azon témakörök összeszedéséről szólt, melyeket a múltbéli nagyok, és kicsik is vesézgettek, filozofáltak róluk, esetleg borozás közben szóba került, majd valamiféle…

Néha az ember rendet rak az írásai között, abban a bizonyos fiókban. Hangsúlyozom, néha! Ilyen nagytakarítások folyamán az ember néhány kudarcra ítélt művel és egy-két kimagaslóan jóval is szembe találja magát. Van még egy kategória, melyre én a "köszépszar" elnevezést használom. Ezek a se ilyen,…

Búcsú   Régi érzés föltámadott, Jött vihar, kis-értés. Szőlőkben szült bölcsességet Elfeledett dicsérés.   Halak úsztak állóvízben. Földre leszórt csillagpor. Mámorkádban megfürödve Csókod loptam éjfélkor.   Elválásunk órájától Lelkem érzi illatod. Szagoljunk hát múltba rúgva Két…

E poszt mindössze egy rövid, véletlen rigmust foglal magába. Első sorban a versek kedvelőinek (ki másnak?) szánom. Most az egyszer még a vizuális illusztrációt is mellőzöm, mindenki kénytelen lesz elképzelni a saját patakját, őzét és tündérét.   Szomjas őzek gyülekeztek kora őszi…