Toll & Hamutál, "A szó elszáll, a szívás megmarad!"

Ebenguba

Ebenguba


Az oldódás

Képek, tört-énekek

2019. január 16. - Eberon

A következő írás a szexuális tartalommal rendelkezik. Csak tizennyolc éven felüli lelkülettel rendelkező embereknek ajánlom! Prűdek, vallásosok, és monotonisták kerüljenek! Ami a szexuális tartalomnál is meglepőbb lehet, ez nem a szokásos félperces. Ez már-már az ötven másodperc határait is…

Tovább

Mindig ez van

A csalódott férfi van mindig

Egy régebbi mindig ez van. Elfelejtettem föltenni. Van ilyen!     Mindig ez van. Tűzbe dobott patkányként visít a szív. A lélek, egy nő szénbányájában robotol, Aranyláncra kötve. Csak az ostor simogatja. Ez éhbére, és minden jussa.   Kék tüzű szem Ad olykor ciánkapszulát a…

Tovább

Agranor krónikái 1. Fejezet

VII. rész

A Néma patkányhoz címzett, illegálisan működő, csempészkocsma ezen az estén is tele volt, mint ahogyan az mindig. Törzsközönségét azon bűnözők képezték, kik mind a hatóságokkal, mind Kar’bagh-gal összerúgták a port, így életük az egész város területén veszélyeztetve volt. Természetesen a legtöbb…

Tovább

Újabb vers egy nőszemélyről

Nemrégiben egy irodalomhoz ténylegesen értő egyénnel volt szerencsém sörözni. Ezzel egy időben az írásról csevegni. Eszmefuttatásunk azon témakörök összeszedéséről szólt, melyeket a múltbéli nagyok, és kicsik is vesézgettek, filozofáltak róluk, esetleg borozás közben szóba került, majd valamiféle…

Tovább

Agranor krónikái 1. Fejezet

III. rész

Nem jellemző rám, de ezúttal tényleg rövidre fogom a felvezetést. Egyetlen dolgot azonban muszáj leírnom, hogy az utókor okuljon belőle, s ne essen ugyanabba a hiba verembe melybe én zuhantam bele. Elkövetem azt az ostobaságot, hogy az első két részletnél nem olvastam végig a kipakolandó…

Tovább

Hirtelen jött dalszöveg

(A nyár záróakkrodjára)

Búcsú   Régi érzés föltámadott, Jött vihar, kis-értés. Szőlőkben szült bölcsességet Elfeledett dicsérés.   Halak úsztak állóvízben. Földre leszórt csillagpor. Mámorkádban megfürödve Csókod loptam éjfélkor.   Elválásunk órájától Lelkem érzi illatod. Szagoljunk hát múltba rúgva Két…

Tovább

Egy fél-disztópikus jövőről (Folytatás)

III. rész (Az írás műfaját Disztó István személye határozza meg)

A következő írás képtelen lesz. Persze csak képletesen. Nem mint ha elvesztettem volna képkeresési képességemet. Csupán nem találtam olyan képeket, melyeket elképzeltem hozzá.  Most hogy kijátszottam magam, ott folytatom ahol abba maradt:   Vissza az osztály ajtaján kilépő 023310-es…

Tovább
süti beállítások módosítása